Miért?
Nagyon sokaknak a vízparti nyaralásnál vagy éppen a téli síelésnél ugyan elkezdődik, de sajnos egyben be is fejeződik a fényvédelem, holott bőrünk nemcsak a homokos tengerparton, vagy a 2-3 ezer méteres hegycsúcsokon találkozik a nap káros sugaraival. Sőt, igazából nem csak nyáron, vagy tiszta időben, de télen, vagy akár felhős, esős időben is érik a bőrödet káros UV sugarak. Az internetet bejárta az alábbi fotó, melyet a The New England Journal of Medicine közölt egy 69 éves férfiről, aki 25 éven keresztül dolgozott kamionsofőrként. Azt gondolom, hogy a kép mindent megmutat arról, hogy hosszú távon milyen következményei vannak a nem megfelelő fényvédelemnek. Jól látszódik, hogy a férfi arcának bal oldala milyen károsodást szenvedett az ablakon beszűrődő napfénytől.
A napfény
A nap által kibocsájtott sugarak körülbelül 47%-a infravörös, melyet hőhatás jellemez – vagyis meleget adnak - , 46%-a látható fény, míg a maradék 7 % az ultraibolya (UV) és röntgen tartományba esik. Ez utóbbi csoport a napsugárzás legnagyobb energiájú sugárzása, melyet hullámhossz tartományuk alapján további három csoportra szoktak osztani: az UVC sugarak nagyjából 90 %-a, valamint az UVB sugarak egy része is elnyelődik a Föld légkörének ózón rétegében, így bőrünk a földet elérő maradék UVB és UVA sugarakkal találkozik, ezek felelősek a különböző biológiai hatásokért. Ezek a hatások természetesen lehetnek pozitívak, mint például a D-vitamin szintézis - mely a jó közérzetért, jó hangulatért felelős -, vagy bizonyos bőrbetegségek gyógyítása, és sajnos lehetnek negatívak is. Kutatások is azt igazolják, hogy az UV sugárzásnak való kitettség okozza főként – körülbelül 80%-ban – bőrünk öregedését, de ugyanilyen negatív hatás lehet a melanóma (rosszindulatú festéksejtes bőrdaganat) vagy a gyengülő immunállapot is. Az UVB sugarak felelősek az azonnali bőrégésért, mely akutan jelentkezik, szinte rögtön panaszt is okoz. Ezekkel szemben bőrünk természetes védelmet alakított ki, így a szarurétegünk a sugarak körülbelül 80%-át elnyeli vagy visszaveri. AZ UVA sugarak ellen viszont sajnos nincs természetes védelem a bőrünkben. Ezek mélyebbre ható sugarak, és sajnos mire a sugárzás hatására a bőr kipirul és fájdalmassá válik, a legtöbb kár már megtörténik, ekkorra ugyanis roncsolódik a sejtek DNS állománya és tönkremennek a rugalmas és elasztikus rostokat a bőr középső rétegében. Sőt a károsodás éveken át, akár tünet nélkül halmozódik, vagyis idővel ezek a sérülések még össze is adódnak, így látható fizikai változásokhoz, a bőr öregedéséhez, ráncokhoz, pigmentációs zavarokhoz vagy esetleg különböző típusú bőrdaganatok kialakulásához vezetnek.
A fényvédők
A fényvédők között megkülönböztetünk fizikai, vagy más néven ásványi (mikrokristályos ásványi anyagokat tartalmazó, amelyek ezáltal visszaverik a fényt és védik a bőrt a sugarak mélybe kerülésétől) és kémiai (olyan bonyolult, vegyi úton kifejlesztett molekulák, melyek képesek az UV fény elnyelésére, abszorbeálására) készítményeket. A fizikai fényvédők főként cink-oxiddal és/vagy titánium dioxiddal működnek, hajlamosak a bőrön maradni - fehér filmréteg a bőrön - és vissza is verik a napsugarak egy részét.
Ahhoz, hogy egy fényvédő hatékonyágát mérni lehessen, kifejlesztettek egy mérőszámot, melyet SPF (Sun Protection Factor) néven ismerhetsz. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a bőrtípusodnak megfelelő készítmény a káros UV sugaraknak 1/SPF mennyiségét nem képes kiszűrni az adott termék. Tehát egy SPF30-as készítmény a sugaraknak 1/30-ad részét nem képes kiszűrni, vagyis kiszűri azok 96,66%-át. Ugyanígy egy SPF50-es termék a sugarak 98%-át szűri ki. Az SPF szám emelkedése csak egy bizonyos pontig növekszik a tényleges fényvédő hatással, ezért a hamis biztonságérzet elkerüléséért 50 faktor felett már nem szoktak megkülönbözetést tenni, hanem az egységes 50+ SPF számot használják. El kell mondanom, hogy a különböző fényvédők hatása nem adódik össze, tehát ha használsz egy SPF 50-es fényvédőt és egy SPF 30-as alapozót, akkor az nem SPF 80-as fényvédelemnek fog megfelelni.
Fényvédelem
Ahogyan korábban is írtam, bár a bőrnek van saját védelmi rendszere, az sajnos nem elégséges a túlzott fényhatás – főleg, hogy számos tanulmány bizonyította, hogy a Földet védő ózonpajzs folyamatosan vékonyodik, így mind kevesebb UVB sugarat nyel el – vagy fényérzékenység esetén. Sokat tehetünk bőrünk védelmében a megfelelő ruházat kiválasztásával, esetleg széles karimájú kalap vagy kendő használatával. Azonban a legtöbbször még ez sem elég. Az arcbőrünk védelmének érdekében azt tanácsolom, hogy ne csak nyaralás vagy síelés során, de tavasztól-őszig napi szinten használjatok olyan Guinot arckrémet, amely fényvédőt is tartalmaz (10-15 SPF, bőrbetegség esetén 50+ SPF) Ezeket a webshopban itt találod: Guinot fényvédők arcra. Ha pedig a tested egyéb részeinek fényvédelmére is szükséged van például ujjatlan póló viselése vagy strandolás miatt, itt nézz körbe: Guinot fényvédők
Fontos tudnotok, hogy a fényvédők hatásának kialakulásához időre van szükség, ezért a tényleges napozás megkezdése előtt már nagyjából 30 perccel kezeljétek a bőrötöket, de a reggeli elindulás előtt is adjatok neki körülbelül 10 percet. A kezelést a nap folyamán többször ismételjétek meg abban az esetben, ha sokat tartózkodtok a napon, hisz a vegyületek UV hatására lebomlanak, a készítmények veszítenek hatásukból. Abban az esetben viszont, ha nem vagy sokat a napon, mondjuk egy irodában nem az ablak mellett dolgozol, nem szükséges 2 óránként újra fényvédőzni.
Az, hogy fizikai vagy kémiai fényvédőt használtok, abszolút rátok van bízva, - hacsak nem kimondottan érzékeny, esetleg rosaceás a bőrötök - nyugodtan választhatjátok azt, amelyiket kényelmesebbnek érzitek. Tudnod kell, hogy a fényvédővel semmiképpen sem érdemes spórolni, törekedj arra, hogy minél többet, de legalább egy 5 forintos érményit használj. A fényvédő felkenése a reggeli rutin utolsó lépése legyen, megelőzve a primert és az alapozót.